A cafeteriarendszerből kikerültek, és 2017-től már magasabb (49,98%) adóteher mellett lesznek nyújthatóak az öngondoskodást segítő, pénztári szolgáltatások alapjait képező munkáltatói befizetések. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) friss felmérése szerint az önkéntes pénztárak tagjai nem értenek egyet a módosítással. Az ÖPOSZ konzultációt kezdeményez a kormányzattal az ügyben és javasolja, hogy az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adó-jóváírásának mértéke 2017-től a jelenleginél magasabb limit mellett legalább 10 százalékponttal emelkedjen. Az ÖPOSZ fontosnak tartja ezen túlmenően, hogy a munkáltatóknak tovább is legyen lehetőségük dolgozóik egészség- és nyugdíjcélú megtakarításainak kedvezményes támogatására.

A több mint ezer milliárd forintos vagyont kezelő, körülbelül kétmillió pénztártagot tömörítő önkéntes kasszákat képviselő szervezet abban bízik, hogy javaslatai nyomán az előtakarékosság továbbra is kiemelten támogatott cél marad.

„A pénztártagok egyértelműen elutasítják az öngondoskodás munkáltatói terheinek emelését, így mi is ezt tesszük” – jelentette ki Dr. Kravalik Gábor.

Az elmúlt időszakban az ÖPOSZ több fórumon is javasolta, hogy a cafeteriarendszer egyszerűsítésével párhuzamosan az öngondoskodás továbbra is maradjon fontos, államilag is támogatott terület, mind a munkáltatók, mind az egyéni befizetők ösztönzésével.

„A munkáltatói támogatás a most elfogadott adótörvények szerint jövőre megemelt, 49,98 százalékos teher mellett lesz adható, de abban bízunk, hogy a későbbiekben ez az adóteher csökkenni fog. Pozitívumként értékeljük az új adócsomagban, hogy bár a munkáltatói adóteher emelkedik, de a korábbi pénztári támogatási limiteket jövőre nem kell figyelembe vennie a cégeknek, így bizonyos mértékben nagyobb mozgásteret kaptak a munkáltatók” – mondta az elnök

Az ÖPOSZ nem csak a munkáltatókra koncentrál, hiszen az egyéni takarékoskodók ösztönzésére is javaslatot tesz: a szervezet azt kívánja elérni, hogy az önkéntes pénztárak tagjainak személyes megtakarításainak támogatására szolgáló 20 százalékos adó-jóváírás mértéke 2017-től legalább 10 százalékponttal emelkedjen.

„Úgy gondoljuk, hogy a két támogatási elem együttes ereje alapvetően határozhatja meg az ország jövőjét, ezért konzultációt kezdeményezünk a kormányzattal ebben a kérdésben.” – emelte ki Dr. Kravalik Gábor.

A pénztártagok nem értenek egyet a cafetériarendszer szűkítésével

Az ÖPOSZ és tagpénztárai által végzett – néhány nap alatt közel 20 ezer önkéntes pénztártag véleményét kikérő - friss felmérés szerint az önkéntes pénztárak tagjainak döntő többsége nem ért egyet a cafeteriarendszer átalakításával: 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az öngondoskodást segítő pénztári szolgáltatásoknak helye volt a rendszerben. A változás jövőre olyan rendkívüli fontosságú elemeket terhel magasabb adóval a munkáltatói gondoskodás köréből, mint az egészség és a nyugdíjcél. Miközben a tagok a megtakarításaik első három legfontosabb céljaként éppen ezekre, nyugdíjra, egészségre, valamint a gyerekek jövőjére történő befizetéseket jelölték meg. A cafeteriarendszerben a következő évtől prioritást élvező nyaralási költségek ugyanakkor az utolsó helyek egyikén végzett a felmérésben.

Az ÖPOSZ felmérése igazolta azt is, hogy a munkáltatók szerepe az öngondoskodás terén jelentős: a önkéntes pénztárak tagjainak közel 30 százaléka kizárólag munkáltatói támogatás mellett gondoskodik jövőjéről mind nyugdíj, mind egészségpénztárakban. A pénztártagok számára ezzel együtt egyre fontosabb az egészség- és nyugdíjcélú megtakarítással elérhető biztonság megteremtése. A tagi befizetések összegszerűségükben és arányaikban is évről-évre növekednek, így a Pénztárszövetség ezen tendencia további erősödését várja.

Minden harmadik munkavállaló tervezi, hogy részben kipótolja majd a cafeteriarendszeren keresztül eddig érkező korábbi munkáltatói támogatást, de csak minden nyolcadik válaszadó mondta, hogy a teljes munkáltatói összeget befizetné egyéni számlájára, ha arra az új szabályozás miatt már nem számíthatna.

A munkavállalók lehetőségei ugyanakkor korlátozottak: az önkéntes pénztárak tagjainak ötöde még a tervezett emelkedő készpénz-juttatás mellett sem tervezi, hogy a cafetéria-keretében eddig kapott munkáltatói támogatást részben, vagy egészben kipótolja. Az egészségpénztári tagok esetében pedig még nagyobb az aránya azoknak (32 százalék), akik nem tudják majd pótolni a korábbi munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói adóteher növekedése így százezreket érinthet hátrányosan.

„Az egészségpénztárak nyilvánvalóan az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés és rekreáció terén nélkülözhetetlenek, de a gazdaság kifehérítésében és az orvos elvándorlás csökkentésében is szerepet kapnak. Fontos lenne, hogy az adómentesen adható egészségügyi szolgáltatási kör kialakítása során az egészségpénztárakat is számításba vegye a jogalkotó” – hangoztatta Dr. Kravalik Gábor az egészségkasszák kapcsán, egyben az egészséggel összefüggő adómentesség új lehetőségére is reagálva.

A hazai önkéntes nyugdíjpénztári rendszer az állam belső finanszírozásának javítása mellett[1] a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában is kiemelt szerepet játszik, miközben kiemelkedő hozameredményeket produkálva közel egymillió munkavállaló átlagosan fejenként egymillió forintos megtakarítását kezeli.

Az ÖPOSZ szerint az egyéni öngondoskodás folyamatos motiválásával, valamint az egészségügyi kiadások és nyugdíj-előtakarékosság munkáltatói támogatásának a cafeteriarendszeren kívüli ösztönzése révén több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés.

[1] A kasszák több mint 1000 milliárd forint vagyont kezelnek, a pénztárakba történő befizetések nagysága pedig meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók 60 % körüli mértékben, a lakossági állampapíroknál jóval kedvezőbb kamatszint mellett, hosszú futamidővel, folyamatosan magas arányban tartalmaznak magyar állampapírt, és az állampapír kitettségük tovább növelhető.